Az egyik legrangosabb országos kémiaversenyt az idei tanévben 54. alkalommal hirdette meg a Magyar Kémikusok Egyesülete Kémiatanári Szakosztálya és a Debreceni Egyetem a 9. és 10. osztályos diákok számára. Az iskolai fordulóra még január közepén került sor, ahol iskolánk vegyiparis diákjai nagy számmal, mindkét évfolyamból nagy lelkesedéssel vettek részt. A dolgozatok javítása után a területi fordulóra, amit Budapesten, a Petrik Lajos Két tanítási Nyelvű Technikumban rendeztek meg, a 9. BV két tanulója, Tisza András és Tisza Bálint jutott tovább. Ahogy a korábbi hírekből is tudomást szerezhetett iskolánk közössége, a harmadik – országos – fordulóba, azaz a döntőbe kis híján mindketten bejuthattak, viszont kategóriánk szabályai szerint csak Tisza András mérettethette meg magát.
A vegyipari ágazattal rendelkező technikumok, így a Bottyán is a C kategóriában versenyezhetnek. Emiatt is izgatottan vártuk, hogy viszonylag fiatal képzésünk miképpen mutatja meg magát az ország nagy múltú intézményeinek diákjai mellett. Éppen ezért a Vegyész Munkaközösség tagjai Andris felkészítésében nagy lelkesedéssel vettek részt. A döntő témaköreit ismerve ugyanis extra kémia és laboratóriumi foglalkozásokra volt szükség ahhoz, hogy az órarendben előírt órákon túl még több időt tudjunk a tanulásra, gyakorlásra szánni. Szerencsére tudásszomjas diákokra akadtunk, hiszen lankadatlanul vettek részt egymást támogatva a kilencedikesek ezeken a kémiai szeánszokon.
Aztán eljött az idő, 2022. április elsején vonatra szálltunk és 4,5 órás utazás után megérkeztünk a verseny helyszínére, Debrecenbe. A hajdúsági megyeszékhely számos vegyipari vállalatnak és emiatt komoly vegyipari képzésnek is otthona. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara a kémiai tehetséggondozás és a kémia népszerűsítése miatt is támogatja ennek a versenynek a megrendezését azzal is, hogy otthont ad a Szegedi Tudományegyetem után immáron évek óta a döntőnek.
A villamosból gyors városnézést végeztünk, hiszen utunk híres debreceni látnivalók mellett vezetett. Akkor még nem gondoltuk, hogy körülbelül ennyiből áll majd a város megismerésére szánható időnk. Ahogy megérkeztünk Debrecenbe, az eső kisebb-nagyobb megszakítással áztatta a várost, így nem vonta el a figyelmünket a versenytől semmi. Este 6 órakor az Élettudományi Épület nagyelőadójában a Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) dékánja köszöntötte a több mint 200 részvevőt és nyitotta meg a háromnapos kémiaünnepet. Ünnepnek tekintette mindenki ezt az eseményt, hiszen az elmúlt két évben a verseny fordulóit vagy nem lehetett a koronavírus világjárvány miatt megtartani, vagy pedig az online térben bonyolíthatták le a tavalyi döntőt a szervezők. Így ez volt az első személyes találkozás az ország kémiát szerető, értő és művelő diákjai és tanárai számára. A megnyitót követő fogadáson a diákok és a tanárok egymással ismerkedve, avagy régi barátokként töltötték az estét, ami természetesen nem nyúlhatott az éjszakába, hiszen a programkiírás szerint másnap reggel 6-kor már a reggeli várta a résztvevőket azért, hogy 8 órakor mindenki a számára megjelölt teremben és helyen lehessen.
Az írásbeli fordulót a Kémiai és az Élettudományi épületek nagy előadóiban 150 percen át lehetett teljesíteni, majd rövid pihenőt követően a laboratóriumi gyakorlatokra került sor. A 9. évfolyamosoknak egy háromértékű sav titrálását kellett megoldaniuk. Érdekességként említeném meg, hogy a titrálási feladat pontszámának felét a pontosság adta – 0,1 %-nál kisebb eltérés ért maximális 20 pontot, és ezt több gyereknek sikerült elérnie vagy jól megközelítenie, Andrisnak például 17 pontja lett -, a másik felét pedig a mérési eredmények értékeléséből fakadó számolás. A pontos munka tehát meghálálja magát, érdemes törekedni rá!
Andris az I.C kategória negyedik helyezettje lett! Nagyszerű eredmény, hiszen nagyon szoros volt: csak 6 ponttal maradt el a dobogó harmadik fokáról. Azt tudtuk, hogy a vasárnap délelőtt a szóbeli fordulóé, a kategória legjobban teljesítő diákjainak 10 perces szóbeli felelettel kell meggyőzniük a szakmai zsűrit a végső sorrendről. Andrisnak a 4. hely azt is jelentette, hogy megússza a felelést, „zsebében van” az ország 4. legjobb kilencedikes vegyiparis diákja cím. Iskolánk számára pedig jó hír, hogy Soós István (10. EV) tavalyi remek döntős szereplése után öregbíteni tudtuk a Bottyán hírnevét.
A vasárnapi versenynapon minden figyelmünk tehát arra irányult, hogy meghallgassuk a 9. és 10. évfolyamos előadásokat, jól megjegyezzük, ki hogyan tud megközelíteni egy-egy témát, és hogyan tudja egy rövid felkészülést követően prezentálni a kiselőadását. A témát ugyanis a diákok reggel 8-kor tudták meg, egymás előadásait nem hallhatták, egy másik teremben várták, hogy sorra kerülhessenek. A végső sorrendet a szóbeli forduló után állapította meg a zsűri, majd az ünnepélyes eredményhirdetés következett.
A verseny jó hangulatban, kellemes, baráti légkörben zajlott, ami megerősített bennünket abban, hogy a következő évi versenyre még nagyobb lelkesedéssel készülünk úgy, hogy minél több vegyis diákunkat biztatjuk arra, mérettesse meg magát, mert ez több mint egy verseny, egy kémiáról és barátságról szóló találkozó!
Szeretnénk megköszönni mindenkinek András felkészítésének támogatását. A Vegyész Munkaközösség iskolai csapatának (Boros Éva, Fejér Emese, Gyuriczáné Dr. Sári Diána tanárnőknek), akik a kémia különböző területéről tartottak felkészítő foglalkozásokat az elmúlt egy hónap sok-sok délutánján vagy nulladik órájában. Ez igazi csapatmunka volt!
Szekeresné Czinege Erzsébet
vegyészmérnök/tanár